Volt egyszer egy Árpád-szobor

1896-ban a magyar nemzet a honfoglalás ezredik évfordulójának emlékét ünnepelte. Az ezredéves emlékünnep alkalmából határozta el a törvényhozás Budapesten az Andrássy út végén felállított emlékműcsoport elkészítését, ezenkívül az ország hét helyén – Pusztaszeren, Pannonhalmán, Dévényben (Szlovákia), a Zobor-hegyen (Szlovákia), Munkácson (Ukrajna), a brassói Cenk-tetőn és Zimonyban (Belgrád közelében) – ezredéves emlékoszlop elkészítését. Berczik Gyula műépítész, műszaki főtanácsos kapta meg a megbízást az emlékoszlopok tervezésére. Berczik eredetileg minden helyszínre Hungária istenasszony szobrát tervezte felállítani, ezt az elképzelését azonban az illetékes országgyűlési bizottság nem találta megfelelőnek. Ezért aztán átdolgozott tervezetében központi alakként, jelképként már mindenhol Árpád-kori vitéz vagy turulmadár szerepelt, s ez az elképzelés elnyerte a bírálók tetszését.

A 960 méter magas brassói Cenken felállított Árpád-szobor Berczik Gyula tervei alapján Jankovich Gyula szobrász alkotása. 1896. október 18-án avatták fel. A 18 m magas emlékoszlopon a 3,5 m magas kőszobor Árpád-kori harcost ábrázol, egyik kezében kardját, a másikban Magyarország címerét tartja.
1913. szeptember 27-én a besszarábiai Ilie Cãtãrãu dinamittal felrobbantotta és megrongálta az emlékmű talapzatát. A Csíki Lapok 1914. január 3-ai számában cikk jelent meg, melyben a következőket olvashatjuk: „December 30-án a Brassó felett dúlt vihar az Árpád szobrot ledöntötte, s az darabokra törött. Nyomban megindult az ereklyegyűjtők csapata, mindenki első akart lenni, hogy a nevezetes és már sok vihart látott szoborból magának egy kis töredéket biztosítson. De csak a kisebb darabokat hagyta a megtalálóknál a rendőrség, a nagyobbakat múzeumok részére, mint az állam tulajdonát foglalták le. A nagy vihar egyébként is sok kárt okozott épületekben, azonkívül erős fákat tört ki még Brassó utcáiról is.”
A kőszobor darabjai a Brassói Történelmi Múzeum tulajdonába kerültek, ahol közel 9 évtizedig a pincében őrizték. A megrongálódott talapzatról még a két világháború közötti években is számos képeslap készült román kiadóknál. Az emlékmű szoboralakjának megmaradt fejrésze 2002 óta megtekinthető a brassói evangélikus egyház hivatalában. Az emlékmű talapzatának nyomai mai napig láthatók a Cenk tetején.

A Cenk-tetőn korábban más emlékmű is volt. 1849-ben az egyesült orosz–osztrák seregek meghódították Erdélyt, és 1851-ben a győztesek diadaloszlopot állítottak a Cenken. Kőtalapzaton győzelmi jelvények, felette fekvő vasoroszlán, mely a forradalom sárkányai felett diadalmaskodott, és büszkén pihen babérjain. A kőbe egymásba kulcsolt két kéz volt vésve, s alatta e szavak: „Austria cum Russia unita/ Rebellio devicta.” (Az egyesült Ausztria és Oroszország a lázadást leverte.) 1861-ben egy mennydörgős mennykő beütött az osztrák–muszka szoborba, összetörte és összeolvasztotta a vasoroszlánt.

Album

Kézdiszékiek látogatása Piliscsabán 2016
Daczó Jenő fényképei és videófelvételei

1.  Fotóalbum

2.  https://www.youtube.com/watch?v=XMAliirydhY
3.  https://www.youtube.com/watch?v=ymij39LbbRI
4 - 22.   22 videót tettem a Youtube-on az alábbi címre:

https://www.youtube.com/playlist?list=PLMJWpAXsWbuA3iKIUijjqUcKsFepNPA62

Utólag is érdemes megtekinteni a 2015-ös videófelvételt:

Szent István Nap - Bodó Imre atya szentbeszéde

2015 Kézdiszentlélek

Daczó Jenő videófelvétele

Megjelent a Piliscsabai Polgár novemberi száma

Megemlékezések Piliscsabán a nemzeti gyásznapon

https://www.youtube.com/watch?v=Ojm5_3kA-X8

https://www.youtube.com/watch?v=IM5yMT0xSPQ

November 4-én a nemzeti gyásznapon volt Kovács Márton művésztanár temetése a Farkasréti temetőben.
Ilyen megható temetésen még nem sokszor voltunk. Több mint ezren búcsúztunk Tőle.
A tanítványok, zenésztársak, tisztelői, Piliscsaba apraja-nagyja, aki számít, mindenki ott volt.
Művésztársai szívszorító hegedűszóval és furulyaszóval búcsúztatták. Olyan búcsúztatásban volt része Marci barátunknak, amilyet nem sokan kapnak meg.
Megrendítő volt a tömeg, amely könnyes szemmel búcsúzott Mártontól.
Nagyra értékeltük, hogy Kézdiszárazpatak is képviseltette magát Bartók Bertalan és Benkő László személyében, hiszen évekig minden évben részt vett és műsort adott a gimnázium diákjaival a szárazpataki ünnepeken.
*
November 4-én este az 1956-os nemzeti gyásznapra és a mártírokra emlékeztető KOPJAFÁK felszentelésén vettünk részt, ahol Polgármester úr megemlékezését követően a Képviselőtestület koszorúja mellé Benkő László tanácsos úr is elhelyezte Kézdiszárazpatak koszorúját.
A kopjafákat adományként kapta a város, egy fiatalember pedig gondos, lelkismeretes munkával felújította és tegnap este
Kézdi Péter evangélikus lelkész és Bindes Ferenc atya szentelte fel.

Ezt követően a megemlékezésen Solymosi János alezredes úr fiai átvették édesapjuk posztumusz PILISCSABA DÍSZPOLGÁRA elismerését 1956-ban tanúsított hazafiságéért és hősiességéért, amelyért csaknem életével fizetett az orosz megszállás és a Kádár-diktatúra idején.
A ma 67 éves Csaba fia sírással küzdve emlékezett gyermekkori megpróbáltatásaikra és édesapjuk börtönéveire.

A megemlékezésről hamarosan videófelvétel fog megjelenni.

Solymosi János és a piliscsabai mártir katonák 1956-ban

Fotóalbum

Így emlékezett Kézdiszék az 1956-os forradalomra

Egy szabad országért!

https://www.youtube.com/watch?v=4ZROJ0qb8YA

Az 1956-os emlékév imázsfilmjei:

https://www.youtube.com/watch?v=lZUuABCuAh4

https://youtu.be/H-p9990UDmk?t=100

Ne feledjük a román betöréseket! Száz éve tiltják a zászlóinkat!
http://www.3szek.ro/load/cikk/96388/az_1916_evi_roman_betores_emlekezete
http://www.3szek.ro/load/cikk/96389/a_szekely_hadosztaly_harcai

2016-ban Kézdivásárhely zászlaját is betiltotta a román hatalom.

„Ezek a gyermekek nem hibásak, - ezeket én neveltem magyarnak.”

Ópra Benedek igaz emberként példakép, és megérdemli, hogy neve, szellemisége örökre fennmaradjon az utókor számára.
A Nemzeti Ünnepen Piliscsabán is megemlékezünk 1956 székely áldozatairól, pl. Kézdiszárazpatak hőséről, Ópra Benedekről:
https://www.facebook.com/Piliscsaba/posts/1236319576410109

http://www.kezdiszarazpatak.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=7&Itemid=8

ÜZENET!

Üzenem, hogy ma ígéretemhez méltón leadtam családom szavazatait a csíkszeredai magyar képviseleten.
Üzenem, ezzel az RMDSZ tulipán balliberális szárnyán álló kommunista kollaboránsoknak, akik az erdélyi magyarságot mozgatható bábunak tekintik, hogy elég volt.
Mi a szabad székely határőrök leszármazottjai, - kiknek ősei a magyar szabadság védelméért mindig első helyen voltunk kitéve a besenyők, tatárok, törökök, oláhok támadásainak, kik a labanctól csak vérfürdőt kaptunk Csíkmadéfalván, majd 1848-49-ben és utána Váradiék, meg a marosvásárhelyi vértanuk kivégzése révén, akiknek elődei vérüket adták Doberdónál, Colomiánál, Ojtoznál, a Donkanyarban, a Gyimesi szorosban, az Úz völgyében, és Sebő Ödön katonáiként csodát hajtottak végre, - üzenjük, hogy a vér vízzé nem vált és nem fog válni.
A felelős erdélyi magyarokat nem abból a fából faragták, akik az anyaország hívó hangját nem hallják, akik Miniszterelnök úr szavát semmibe veszik!
Ma üzenem, hogy sokszorosan NEM!
1. NEM! - a megmaradásunkért,
2. NEM! - a hagyományos keresztény európai értékekért,
3. NEM! - az Anyaország biztonságáért,
4. NEM! - Brüsszelnek az önkényre, a diktátumra,
5. NEM! - a Kalergi tervre, világkormányra, a cionista világra!

Sorolhatnám, de ehelyett felhívással fordulok a Pató Pálokhoz, hogy nem csak várni kell, hanem tenni! Tenni magunkét, tenni gyerekeink és az összmagyarság jövőjéért, a magyar nemzet egységéért, mert minden út ami a célhoz vezet, az rajtunk keresztül megy .
Trianon átka is annak az átkozott liberálbolsevista világuralmi tervnek a maradványa, mely ma bevándorlókkal szeretné Európa és hazánk keresztény, hagyományos, nemzeti gyökereit felszámoltatni. Az ő elődeik diktáltak a véres forradalmakban, a gyilkolásban mindenütt, a világháborúk utáni rablóbékékben, ott Párizs külvárosában is! Ők próbálnak diktálni Brüsszelben, Washingtonban, Berlinben, Párizsban, - a félrevezett lakosságot és a nemzeteket semmibe néző fizetett ügynökeiken keresztül.
Nem vagyunk Parászka Borókák, Markósok, meg a Transzidex , Maszol szerencsétlenjei.
Az Istenért, Nemzetért a kvótájukra és a migránsaikra NEM! és NEM!
Magyari Tibor

Képalbum - Daczó Jenő képei

ÁRON püspök utolsó útja

http://hargitanepe.eu/aron-puspok-utolso-utja/

Felemelő és torokszoritó szertartás volt minden székelynek.
Márton Áron végre hazatért.
http://mno.hu/tortenelem/marton-aron-erdely-megtorhetetlen-puspoke-1358829

http://hargitanepe.eu/aron-puspok-utolso-utja/

Húsvéti tojásfestés

Nemzeti Ünnep Székelyföldön

Kézdiszárazpatak ünnepe

Kézdivásárhely, 2016. Március 15.

Székelyudvarhely, 2016. Március 15.

Székely Szabadság Napja
Marosvásárhely, 2016. március 10.

Szentléleki felvonulók Vásárhelyen

Szárazpataki lovasok

(videó a képre kattintva)

Szárazpataki farsangolók Sepsiszentgyörgyön

133 kép a sepsiszentgyörgyi farsangról

2016 Farsang

        videó

Kézdiszárazpatakon ebben az esztendőben is elbúcsúztatták a telet kicsik és nagyok egyaránt.
Pénteken, február 5-én az óvodások és iskolások szerveztek karnevált a helyi kultúrotthonban, szombaton az ifjúság járta végig a falut, és mutatta be a hagyományos farsangtemetést Fülöp Erika és Benkő László vezetésével.
Este az ünnepséget kosaras bál zárta. A hajnalig tartó mulatságon Bandi Tamás és zenekara húzta a talpalávalót.

A Fény Ünnepe

Már hagyománnyá vált Kézdiszárazpatakon a téli napforduló megünneplése. Ebben az évben is a Fény Ünnepén lobogott a tűz a Kányás-tetőn. Lelkes emberek, kicsik és nagyok, különösebb szervezés nélkül jöttek, gyűjtötték a fát, rakták a máglyát és ünnepelték a fény diadalát a sötétség fölött.
Egyben hitüket fejezték ki abban is, hogy Beke István esetében az igazság győzedelmeskedni fog a hazugság fölött.

Fotóalbum                               A honlap kezdőoldala

Karácsonyi Ünnep az iskolában
A téli vakáció előtt Kézdiszárazpatakon a helyi iskola és óvoda minden évben megszervezi a Karácsonyi Ünnepet. Ezt tette ebben az esztendőben is.
December 18-án a gyermekek bemutatták ünnepi műsorukat. A zsúfolási megtelt kultúrotthonban az esemény már hagyománynak számít, és hozzátartozik az adventi várakozáshoz.

Fotóalbum

ERZSÉBET-FASOR

A Kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákjai a "Nemzeti örökségünk – Háromszéki Emlékfák" program keretében Háromszéken és Erdővidéken a Milleneum és Erzsébet királyné emlékére ültetett fákat azonosítottak és jelöltek meg.

2015. október 29-én, csütörtökön a Tanítóképző a helyi iskola közreműködésével azonosította és emléktáblával jelölte Kézdiszárazpatakon a Gödrös út mentén levő Erzsébet fákat.

A fasor négy hárs, három feketefenyő és egy kocsánynélküli tölgyfából áll, amelyek a dualizmusra és az ezeréves magyar hazára emlékeztetnek.

A tanítóképzős diákok a helyszínen verses-énekes emlékünnepet mutattak be. Ezután a száztizenkilenc éves fák méreteit és koordinátáit állapították meg, vették leltárba, és végül a fákat emléktáblával látták el.A programfelelős Kiss Emese arra kérte a szárazpatakiakat, hogy óvják és vigyázzák ezeket a fákat.

Az ünnepség a papi lak udvarán ért véget, a vendégeket pánkóval kínálták a kézdiszárazpatakiak.

2015. október 23-án a Kézdiszárazpataki Ópra Benedek Általános Iskola

az 1956-os forradalomra emlékezett.
A tanulók felelevenítették az 56-os eseményeket, és alkalomhoz illő verseket szavaltak.
Méltatták iskolánk névadójának Ópra Benedeknek a szerepét, aki a forradalom áldozata.
Az ünnep végén megkoszorúzták az Ópra Benedek plakettet, és elénekelték himnuszainkat.
Felkészítők: Váradi Tünde történelem, illetve Finna Edit magyar szakos tanárok.

In memoriam 1944. Kézdiszárazpatak
 
2015. szeptember 11-én délelőtt  Kézdiszárazpatakon a sepsiszentgyörgyi Magyar Erdélyért Egyesület és a kézdiszárazpataki ifjúság emlékkeresztet állított.
A II. világháborúban elesett  német katonának állítottak emléket, aki 1944 őszén esett el a falu közelében.  1944-ben a falubeliek a katonát elhantolták, majd kereszttel jelölték meg sírját.
A kollektivizáláskor,  1962-ben a kereszt eltűnt, majd évtizedekre feledésbe merült. Az idén nyáron a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) hadisírkutató útra indult.  Kézdiszárazpatakon a helybeliek visszaemlékezése alapján és a helyi ifjúság segítségével azonosították a katonasírt.
Az új keresztnél az emlékezők felidézték a hajdani történetet, nt. Bodó Imre esperes úr megszentelte a keresztet és elhelyezték az emlékezés virágait.

Képek a keresztszentelésről  (Ábri Erika fotói)