Az Államalapítás Ünnepe hazánk legrégebbi nemzeti ünnepe, első magyar királyunk, Szent István uralkodásának és Magyarország európai állammá, hatalommá válásának ünnepe.

Eredetileg augusztus 15-ére, István király törvénykezési napjára és halálának évfordulójára esett, "CSAK" 1083 óta, Szent László király rendelete nyomán került 20-ára, hiszen akkor, ezen a napon avatták szentté.
Az egész katolikus egyház jelentős ünnepként jegyzi 930 éve, - az évszázadok során csak az 1848-as szabadságharcot követően maradt el.

XIV. Benedek pápa augusztus 20-át érintő 1771-es egyházi ünnepcsökkentő rendeletét azonnal megvétózta Mária Terézia, sőt a Szent Jobb és az ünnepi körmenet hagyományával gazdagította az ekkor Budára került magyar ünnepet.
1860-ban, amikor a Bach-korszak után ismét visszakerült nemzeti ünnepeink sorába, országos tüntetéssé fajult.

A kiegyezés után ismét megérdemelt méltóságában került megtartásra, 1891-től, Ferenc Józsefnek köszönhetően munkaszünet napként szerepel a kalendáriumokban.

1948-tól az egyházi-nemzeti tartalom miatt a kommunista rezsim ferde szemmel nézte, és bár nem tiltották be, de 1949-ben új tartalmat sulykoltak bele, a szocilista alkotmány és a szocilista állam ünneplését.
Csak négy évtized után állt vissza az ünnep valódi tartalma, az első szabad választásokat követően az Országgyűlés Szent István Napját a Magyarország hivatalos állami ünnepének nyilvánította.

*

Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért

Tömegmegmozdulást szerveznek az erdélyi történelmi egyházak a Székely Mikó Kollégium előtt

Aláírásunkkal is támogassuk a székelyek igazát!

Harangszentelés Sepsiszentkirályban - 2012. augusztus 18.

ERDÉLYI HARANGOK

Kisgyörgy Zoltán kitűnő HARANGOSKÖNYV-ének videómelléklete.
Kisgyörgy Zoltán író, helytörténész, Erdély-kutató, a HÁROMSZÉK c. napilap egyik alapítója lenyűgöző előadást tartott augusztus 19-én, Kézdi-Szárazpatak írásos említése 700-dik évfordulója- és Szent István ünnepe alkalmával.
A  videót készítette és az ünnepen levetítette: Kerekes Zoltán