Kézdiszárazpatak

honlapja

  • Betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • Betűméret csökkentése


Szokások, hagyományok

Email Nyomtat




HELYI SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK


„Hát ez lenne az a táj s ha erre jársz
A zörgetésre mindig kilép valaki a házbul
Egyebe ha nincs is egy pohár vízzel megkínál
S mikor elmész egy darabka szívet ad búcsúzásul”

(Felsőrákosi T. Mihály: A látogatóhoz)


Ha az utazó Kézdiszárazpatakra érkezik és letér a falu szélét érintő aszfaltról, a köves úton felfele haladva, úgy érzi, időutazáson vesz részt. A barátságos, egyszerű székely faluban tornácos boronaházak várják a látogatót. Vannak, amelyeket módosítottak, átépítettek, de sok az eredeti, székely parasztház.

Egyszerűek és jellegzetesek ezek a házak. Az épület szemközti oldalán tornác fut végig, amelynek közepén van a kőlépcső, a feljárat. Ha a ház oldalas területre van építve, az alsó részt is lakóhelyiséggé alakítják, így kétszintes a lakás. A tornácdeszkákat tulipán, vagy „cserelapi”-s motívumok díszítik.

A tornác közepén lévő beugró rész a pitvar, ahonnan a konyhába, a tisztaházba, illetve a kamarába lehet belépni. Szintén a pitvarból lehet feljutni a padlásra is – létrán -, ahol a szellős, zsindelytető alatt füstölik a szalonnát.

A hátsó udvaron vannak a melléképületek: csűr istállóval, vagy csak istálló, disznópajta és fásszín. A „tűzifa” méterben van felrakva hosszan a kert mellett. A hátsó udvarról a kertbe lehet jutni, ahol a szükséges zöldséget termesztik. Itt van a gyümölcsös is. Főleg szilvafa van sok, amelynek terméséből „szilvóriumot” főznek a helyi főzdében.


Az utcáról székely kapu vezet az „élet”-be (portára). „Kerítések háta tolvajok járása, Becsületes ember a kaput használja” – szól a székelyföldi kapufelirat, de Szárazpatakon a hagyományos székely kapukat nem ékesíti írás, csupán évszám és monogram.

Ezek a kapuk alacsonyak, egyszerűek, amelyeket galambdúc nélküli zsindelytető fed. A tölgyfából készült kapulábak nincsenek motívumokkal díszítve, kifaragva, viszont ezt részben pótolják a díszítőlécek, amelyek a deszkák találkozására vannak szegezve, és amelyek „hosszú cserelapi” vagy tulipánformára vannak kivágva.


Ilyen motívumot vagy keresztet állítanak a zsindelytető két végére, illetve a harmadik különálló kapuláb zsindelyes csúcsára is.

A falu nemcsak arculatában őrzi a múltat, de a népszokások, hagyományok által is kötődik ehhez. A szokások szervesen kapcsolódnak az élet valamelyik fejezetéhez. Nemcsak cselekvéssel, hanem nagyon sokszor énekkel, verses mondókával, drámai hagyományokkal jelentkeznek.

A népszokásokat jellegük szerint két csoportra oszthatók:

1. Vallásos ünnepekhez fűződő népszokások:

  • betlehemezés
  • aprószentekelés
  • húsvéti locsolás

2. Világi népszokások:

  • regruta bál
  • májusfa állítás
  • éjjeli zene


 

Főmenü