Kézdiszárazpatak

honlapja

  • Betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • Betűméret csökkentése


Szárazpataki hírek

Email Nyomtat



Szárazpataki Hírek

2016 novemberben a Szárazpataki Hírek látogatottsága meghaladta a 7500 főt

TOP 10   Honlapunk 10 legnépszerűbb oldala (2016. októberi állapot)



Farsang temetés Szárazpatakon  2017. február 11.

https://www.facebook.com/IzabellaGyrgy/videos/1086796088096636



A Fény Ünnepe 2016. december 21.





 







































Boldog új esztendőt kívánunk minden kedves látogatónknak!



2016. november 25.   Beke István Attila köszönete


 


Volt egyszer egy Árpád-szobor

1896-ban a magyar nemzet a honfoglalás ezredik évfordulójának emlékét ünnepelte. Az ezredéves emlékünnep alkalmából határozta el a törvényhozás Budapesten az Andrássy út végén felállított emlékműcsoport elkészítését, ezenkívül az ország hét helyén – Pusztaszeren, Pannonhalmán, Dévényben (Szlovákia), a Zobor-hegyen (Szlovákia), Munkácson (Ukrajna), a brassói Cenk-tetőn és Zimonyban (Belgrád közelében) – ezredéves emlékoszlop elkészítését. Berczik Gyula műépítész, műszaki főtanácsos kapta meg a megbízást az emlékoszlopok tervezésére. Berczik eredetileg minden helyszínre Hungária istenasszony szobrát tervezte felállítani, ezt az elképzelését azonban az illetékes országgyűlési bizottság nem találta megfelelőnek. Ezért aztán átdolgozott tervezetében központi alakként, jelképként már mindenhol Árpád-kori vitéz vagy turulmadár szerepelt, s ez az elképzelés elnyerte a bírálók tetszését.

A 960 méter magas brassói Cenken felállított Árpád-szobor Berczik Gyula tervei alapján Jankovich Gyula szobrász alkotása. 1896. október 18-án avatták fel. A 18 m magas emlékoszlopon a 3,5 m magas kőszobor Árpád-kori harcost ábrázol, egyik kezében kardját, a másikban Magyarország címerét tartja.
1913. szeptember 27-én a besszarábiai Ilie Cãtãrãu dinamittal felrobbantotta és megrongálta az emlékmű talapzatát. A Csíki Lapok 1914. január 3-ai számában cikk jelent meg, melyben a következőket olvashatjuk: „December 30-án a Brassó felett dúlt vihar az Árpád szobrot ledöntötte, s az darabokra törött. Nyomban megindult az ereklyegyűjtők csapata, mindenki első akart lenni, hogy a nevezetes és már sok vihart látott szoborból magának egy kis töredéket biztosítson. De csak a kisebb darabokat hagyta a megtalálóknál a rendőrség, a nagyobbakat múzeumok részére, mint az állam tulajdonát foglalták le. A nagy vihar egyébként is sok kárt okozott épületekben, azonkívül erős fákat tört ki még Brassó utcáiról is.”
A kőszobor darabjai a Brassói Történelmi Múzeum tulajdonába kerültek, ahol közel 9 évtizedig a pincében őrizték. A megrongálódott talapzatról még a két világháború közötti években is számos képeslap készült román kiadóknál. Az emlékmű szoboralakjának megmaradt fejrésze 2002 óta megtekinthető a brassói evangélikus egyház hivatalában. Az emlékmű talapzatának nyomai mai napig láthatók a Cenk tetején.

A Cenk-tetőn korábban más emlékmű is volt. 1849-ben az egyesült orosz–osztrák seregek meghódították Erdélyt, és 1851-ben a győztesek diadaloszlopot állítottak a Cenken. Kőtalapzaton győzelmi jelvények, felette fekvő vasoroszlán, mely a forradalom sárkányai felett diadalmaskodott, és büszkén pihen babérjain. A kőbe egymásba kulcsolt két kéz volt vésve, s alatta e szavak: „Austria cum Russia unita/ Rebellio devicta.” (Az egyesült Ausztria és Oroszország a lázadást leverte.) 1861-ben egy mennydörgős mennykő beütött az osztrák–muszka szoborba, összetörte és összeolvasztotta a vasoroszlánt.




Album

Kézdiszékiek látogatása Piliscsabán 2016
Daczó Jenő fényképei és videófelvételei

1.  Fotóalbum

2.  https://www.youtube.com/watch?v=XMAliirydhY
3.  https://www.youtube.com/watch?v=ymij39LbbRI
4 - 22.   22 videót tettem a Youtube-on az alábbi címre:

https://www.youtube.com/playlist?list=PLMJWpAXsWbuA3iKIUijjqUcKsFepNPA62





Utólag is érdemes megtekinteni a 2015-ös videófelvételt:

Szent István Nap - Bodó Imre atya szentbeszéde

2015 Kézdiszentlélek

Daczó Jenő videófelvétele



Megjelent a Piliscsabai Polgár novemberi száma

Megemlékezések Piliscsabán a nemzeti gyásznapon

https://www.youtube.com/watch?v=Ojm5_3kA-X8

https://www.youtube.com/watch?v=IM5yMT0xSPQ



November 4-én a nemzeti gyásznapon volt Kovács Márton művésztanár temetése a Farkasréti temetőben.
Ilyen megható temetésen még nem sokszor voltunk. Több mint ezren búcsúztunk Tőle.
A tanítványok, zenésztársak, tisztelői, Piliscsaba apraja-nagyja, aki számít, mindenki ott volt.
Művésztársai szívszorító hegedűszóval és furulyaszóval búcsúztatták. Olyan búcsúztatásban volt része Marci barátunknak, amilyet nem sokan kapnak meg.
Megrendítő volt a tömeg, amely könnyes szemmel búcsúzott Mártontól.
Nagyra értékeltük, hogy Kézdiszárazpatak is képviseltette magát Bartók Bertalan és Benkő László személyében, hiszen évekig minden évben részt vett és műsort adott a gimnázium diákjaival a szárazpataki ünnepeken.
*
November 4-én este az 1956-os nemzeti gyásznapra és a mártírokra emlékeztető KOPJAFÁK felszentelésén vettünk részt, ahol Polgármester úr megemlékezését követően a Képviselőtestület koszorúja mellé Benkő László tanácsos úr is elhelyezte Kézdiszárazpatak koszorúját.
A kopjafákat adományként kapta a város, egy fiatalember pedig gondos, lelkismeretes munkával felújította és tegnap este
Kézdi Péter evangélikus lelkész és Bindes Ferenc atya szentelte fel.

Ezt követően a megemlékezésen Solymosi János alezredes úr fiai átvették édesapjuk posztumusz PILISCSABA DÍSZPOLGÁRA elismerését 1956-ban tanúsított hazafiságéért és hősiességéért, amelyért csaknem életével fizetett az orosz megszállás és a Kádár-diktatúra idején.
A ma 67 éves Csaba fia sírással küzdve emlékezett gyermekkori megpróbáltatásaikra és édesapjuk börtönéveire.

A megemlékezésről hamarosan videófelvétel fog megjelenni.

Solymosi János és a piliscsabai mártir katonák 1956-ban






Fotóalbum



Így emlékezett Kézdiszék az 1956-os forradalomra


Fotóalbum

Piliscsabán október 23-án felavatták 1956 hőseinek emlékművét.
A piliscsabai laktanya katonái a Magyar Rádiónál teljesítettek szolgálatot 1956 október 23-án, ahol a kommunista ávósok meggyilkolták őket:
Albecker Rudolf honvéd (1935-1956)
Kőszegi Imre szakaszvezető (1930-1956)
Králl János őrvezető (1934-1956)
Szabó Kázmér honvéd (1934-1956) páncélosok,
AKIK HAZÁJUKÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT ÉLETÜKET ADTÁK
"Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak!"

A csabai gimnazisták zseniálisan idézték fel az ötvenes évek hangulatát, érzéseit:
https://youtu.be/aILFKu-pkh0


Egy szabad országért!

https://www.youtube.com/watch?v=4ZROJ0qb8YA

Az 1956-os emlékév imázsfilmjei:

https://www.youtube.com/watch?v=lZUuABCuAh4

https://youtu.be/H-p9990UDmk?t=100


http://www.3szek.ro/load/cikk/96389/a_szekely_hadosztaly_harcai

Ne feledjük a román betöréseket! Száz éve tiltják a zászlóinkat!
http://www.3szek.ro/load/cikk/96388/az_1916_evi_roman_betores_emlekezete


2016-ban Kézdivásárhely zászlaját is betiltotta a román hatalom.



„Ezek a gyermekek nem hibásak, - ezeket én neveltem magyarnak.”

Ópra Benedek igaz emberként példakép, és megérdemli, hogy neve, szellemisége örökre fennmaradjon az utókor számára.
A Nemzeti Ünnepen Piliscsabán is megemlékezünk 1956 székely áldozatairól, pl. Kézdiszárazpatak hőséről, Ópra Benedekről:
https://www.facebook.com/Piliscsaba/posts/1236319576410109

http://www.kezdiszarazpatak.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=7&Itemid=8



EZ NEM EGY NEMZET?

Kedves Norvég Program Szervezői, Részvevői, Mentorai, Támogatói!
Minden becsületes magyar embert mélységesen felháborít az a hangütés, amellyel egyik pályázójuk minden mondatában egy-egy gyalázkodást, rágalmazást követ el a hazánk, nemzetünk ellen.
Évek óta közismert az internáci alapoknak az az igyekezete, hogy minden téren LEJÁRASSÁK, befeketítsék Magyarországot, ebbe a tervbe illeszkedik ez az idegen pályázat és a kislány minősíthetetlen hangnemű, népünk ellen GYŰLÖLETKELTŐ, BECSÜLETSÉRTŐ, RASSZISTA gyalázkodása.
Kérem, hogy haladéktalanul távolítsák el oldalukról ezt a hazaáruló, uszító irományt, hogy szintén törölhessem az aknamunkájukat mélységesen ELÍTÉLŐ véleményünket!
http://www.nekemnemmindegy.hu/entries/view/297


ÜZENET!

Üzenem, hogy ma ígéretemhez méltón leadtam családom szavazatait a csíkszeredai magyar képviseleten.
Üzenem, ezzel az RMDSZ tulipán balliberális szárnyán álló kommunista kollaboránsoknak, akik az erdélyi magyarságot mozgatható bábunak tekintik, hogy elég volt.
Mi a szabad székely határőrök leszármazottjai, - kiknek ősei a magyar szabadság védelméért mindig első helyen voltunk kitéve a besenyők, tatárok, törökök, oláhok támadásainak, kik a labanctól csak vérfürdőt kaptunk Csíkmadéfalván, majd 1848-49-ben és utána Váradiék, meg a marosvásárhelyi vértanuk kivégzése révén, akiknek elődei vérüket adták Doberdónál, Colomiánál, Ojtoznál, a Donkanyarban, a Gyimesi szorosban, az Úz völgyében, és Sebő Ödön katonáiként csodát hajtottak végre, - üzenjük, hogy a vér vízzé nem vált és nem fog válni.
A felelős erdélyi magyarokat nem abból a fából faragták, akik az anyaország hívó hangját nem hallják, akik Miniszterelnök úr szavát semmibe veszik!
Ma üzenem, hogy sokszorosan NEM!
1. NEM! - a megmaradásunkért,
2. NEM! - a hagyományos keresztény európai értékekért,
3. NEM! - az Anyaország biztonságáért,
4. NEM! - Brüsszelnek az önkényre, a diktátumra,
5. NEM! - a Kalergi tervre, világkormányra, a cionista világra!

Sorolhatnám, de ehelyett felhívással fordulok a Pató Pálokhoz, hogy nem csak várni kell, hanem tenni! Tenni magunkét, tenni gyerekeink és az összmagyarság jövőjéért, a magyar nemzet egységéért, mert minden út ami a célhoz vezet, az rajtunk keresztül megy .
Trianon átka is annak az átkozott liberálbolsevista világuralmi tervnek a maradványa, mely ma bevándorlókkal szeretné Európa és hazánk keresztény, hagyományos, nemzeti gyökereit felszámoltatni. Az ő elődeik diktáltak a véres forradalmakban, a gyilkolásban mindenütt, a világháborúk utáni rablóbékékben, ott Párizs külvárosában is! Ők próbálnak diktálni Brüsszelben, Washingtonban, Berlinben, Párizsban, - a félrevezett lakosságot és a nemzeteket semmibe néző fizetett ügynökeiken keresztül.
Nem vagyunk Parászka Borókák, Markósok, meg a Transzidex , Maszol szerencsétlenjei.
Az Istenért, Nemzetért a kvótájukra és a migránsaikra NEM! és NEM!
Magyari Tibor


Képalbum - Daczó Jenő képei

Szeptember 29 - Október 2  Találkozó Piliscsabán
Régi kedves ismerőseink érkeztek Piliscsabára 800 km messzeségből, Kézdiszentlélek-Kézdiszárazpatakról a nyugalmazott kézdiszéki főesperes, Bodó Imre atya vezetésével. Több mint 10 éves a testvérkapcsolatunk, számos alkalommal jártak már nálunk, amit Csabáról többen viszonoztunk.
Az esti, kiváló népzenével szinesített beszélgetés éjfél utánig tartott, ahol az önkormányzat képviselői is tiszteletüket tették.
Szárazpatakot két tanácsos képviseli a szentléleki 13 fős testületben, ők szintén itt voltak. Résztvett Bindes Ferenc atya és Szabolcs atya.
Ma részt vesznek a helyi rendezvényeken és vasárnap délután utaznak haza.



N é p s z a v a z á s    2 0 1 6

Magyarországon több mint 60 000 civil szervezet működik.
Ebből 22 szervezet és a balliberális pártok álltak ki a migránsok betelepítése mellett,
 - a  betelepítést elutasító népszavazás ELLEN.
Azok, akik George Soros és a külföldi adományozók pénzéből hangoskodnak.
Ők zsoldos katonák, idegenbérencek, álcivilek.
A hazaárulókhoz csatlakozott Erdélyből Boróka Maróka és Bela Marko.
Bela Marko kjelentette: "Nem helyes a határon túliak szavazati joga!"
A hazaárulók  eredménye 56 ezer IGEN szavazat lett a migránsokra (1,64 %)

NEM-mel szavazott a betelepítésre 3 millió 360 ezer ember (98,36 %)


Újra fényesen ragyog Andrássy szobra
Az egyik legnagyobb magyar politikus, Andrássy Gyula szobrát avatta fel Budapesten a Kossuth téren Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Tarlós István főpolgármester.

http://pestisracok.hu/kommunistak-meg-az-emleket-el-akartak-torolni-felavattak-andrassy-gyula-szobrat/

http://valasz.hu/itthon/ujra-fenyesen-ragyog-andrassy-szobra-amibol-egykor-az-orias-sztalint-ontottek-120379



A magyar nemzet nagy vesztesége Csóri Sándor halála


http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20160921-csoori-sandor-temetese-az-obudai-temetoben.html

http://mandiner.hu/cikk/20160921_eltemettek_csoori_sandort




ÁRON püspök utolsó útja


http://hargitanepe.eu/aron-puspok-utolso-utja/





Felemelő és torokszoritó szertartás volt minden székelynek.
Márton Áron végre hazatért.

http://mno.hu/tortenelem/marton-aron-erdely-megtorhetetlen-puspoke-1358829

http://hargitanepe.eu/aron-puspok-utolso-utja/




A székely hazaszeretet ma is élő!
Kézdiszárazpatakon a székelyek így énekelnek és ünnepelnek.

https://youtu.be/WccCTvj_TxI

Erősíteni kell a nemzettudatot, a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS tudatát!

Húsvéti tojásfestés







Nemzeti Ünnep Székelyföldön


Kézdiszárazpatak ünnepe


Kézdivásárhely, 2016. Március 15.

Székelyudvarhely, 2016. Március 15.

Székely Szabadság Napja
Marosvásárhely, 2016. március 10.

Szentléleki felvonulók Vásárhelyen

Szárazpataki lovasok


  




(videó a képre kattintva)

Szárazpataki farsangolók Sepsiszentgyörgyön

133 kép a sepsiszentgyörgyi farsangról

2016 Farsang

        videó


Kézdiszárazpatakon ebben az esztendőben is elbúcsúztatták a telet kicsik és nagyok egyaránt.
Pénteken, február 5-én az óvodások és iskolások szerveztek karnevált a helyi kultúrotthonban, szombaton az ifjúság járta végig a falut, és mutatta be a hagyományos farsangtemetést Fülöp Erika és Benkő László vezetésével.
Este az ünnepséget kosaras bál zárta. A hajnalig tartó mulatságon Bandi Tamás és zenekara húzta a talpalávalót.






A Fény Ünnepe

Már hagyománnyá vált Kézdiszárazpatakon a téli napforduló megünneplése. Ebben az évben is a Fény Ünnepén lobogott a tűz a Kányás-tetőn. Lelkes emberek, kicsik és nagyok, különösebb szervezés nélkül jöttek, gyűjtötték a fát, rakták a máglyát és ünnepelték a fény diadalát a sötétség fölött.
Egyben hitüket fejezték ki abban is, hogy Beke István esetében az igazság győzedelmeskedni fog a hazugság fölött.

Fotóalbum                               A honlap kezdőoldala



Karácsonyi Ünnep az iskolában
A téli vakáció előtt Kézdiszárazpatakon a helyi iskola és óvoda minden évben megszervezi a Karácsonyi Ünnepet. Ezt tette ebben az esztendőben is.

December 18-án a gyermekek bemutatták ünnepi műsorukat. A zsúfolási megtelt kultúrotthonban az esemény már hagyománynak számít, és hozzátartozik az adventi várakozáshoz.

Fotóalbum



ERZSÉBET-FASOR

A Kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákjai a "Nemzeti örökségünk – Háromszéki Emlékfák" program keretében Háromszéken és Erdővidéken a Milleneum és Erzsébet királyné emlékére ültetett fákat azonosítottak és jelöltek meg.

2015. október 29-én, csütörtökön a Tanítóképző a helyi iskola közreműködésével azonosította és emléktáblával jelölte Kézdiszárazpatakon a Gödrös út mentén levő Erzsébet fákat.

A fasor négy hárs, három feketefenyő és egy kocsánynélküli tölgyfából áll, amelyek a dualizmusra és az ezeréves magyar hazára emlékeztetnek.

A tanítóképzős diákok a helyszínen verses-énekes emlékünnepet mutattak be. Ezután a száztizenkilenc éves fák méreteit és koordinátáit állapították meg, vették leltárba, és végül a fákat emléktáblával látták el.A programfelelős Kiss Emese arra kérte a szárazpatakiakat, hogy óvják és vigyázzák ezeket a fákat.

Az ünnepség a papi lak udvarán ért véget, a vendégeket pánkóval kínálták a kézdiszárazpatakiak.



2015. október 23-án a Kézdiszárazpataki Ópra Benedek Általános Iskola

az 1956-os forradalomra emlékezett.
A tanulók felelevenítették az 56-os esemé
nyeket, és alkalomhoz illő verseket szavaltak.
Méltatták iskolánk névadójának Ópra Benedeknek a szerepét, aki a forradalom áldozata.
Az ünnep végén megkoszorúzták az Ópra Benedek plakettet, és elénekelték himnuszainkat.
Felkészítők: Váradi Tünde történelem, illetve Finna Edit magyar szakos tanárok.




In memoriam 1944. Kézdiszárazpatak
 

2015. szeptember 11-én délelőtt  Kézdiszárazpatakon a sepsiszentgyörgyi Magyar Erdélyért Egyesület és a kézdiszárazpataki ifjúság emlékkeresztet állított.
A II. világháborúban elesett  német katonának állítottak emléket, aki 1944 őszén esett el a falu közelében.  1944-ben a falubeliek a katonát elhantolták, majd kereszttel jelölték meg sírját.
A kollektivizáláskor,  1962-ben a kereszt eltűnt, majd évtizedekre feledésbe merült. Az idén nyáron a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) hadisírkutató útra indult.  Kézdiszárazpatakon a helybeliek visszaemlékezése alapján és a helyi ifjúság segítségével azonosították a katonasírt.
Az új keresztnél az emlékezők felidézték a hajdani történetet, nt. Bodó Imre esperes úr megszentelte a keresztet és elhelyezték az emlékezés virágait.

Képek a keresztszentelésről  (Ábri Erika fotói)



Nagysikerű falunap

Erős emberek és erős lovak Szárazpatakon


http://www.hirmondo.ro/web/index.php/korkepek/kezdiszentleleki-korkep/69507-Nagysiker-falunap.html






Fél évszázada Isten szolgálatában

- Aranymise Kézdiszárazpatakon

Nem mindennapi esemény helyszíne volt az egyházközség búcsúnapján,
Szent Bertalan napján a kézdiszárazpataki, 1798-ban épült római katolikus templom.
Mintegy harminc székelyföldi plébános és rengeteg hívő gyűlt össze
Bodó Imre aranymiséjén, pappá szentelésének ötvenedik évfordulóján.

Az eseményen Tamás József püspök és Vargha Béla főesperes is jelen volt.
A nyugalmazott, 1941-ben Kászonaltízben született aranymisés főesperest,
kézdiszárazpataki plébánost ötven esztendővel ezelőtt, 1965. április 25-én
Márton Áron püspök szentelte pappá.
Negyven évet Háromszéken szolgált. Papi pályafutását Csíkszentsimonban,

Csíkmadéfalván és Gyergyócsomafalván segédlelkészként kezdte,
majd plébánosként Alsócsernátonban, Kézdiszentkereszten és Kézdivásárhelyen,
2004 augusztusától Kézdiszárazpatakon szolgált.
A falu búcsúnapján Piliscsaba, Kézdiszárazpatak magyarországi testvértelepülése részéről
Deli Árpád volt önkormányzati képviselő volt jelen.
A szentmise előtt a plébánost az egyháztanács nevében Opra András egyházgondnok,
majd a gyermekek és a kórustagok köszöntötték, Balogh Tibor polgármester
pedig Bodó Imre értékteremtő tevékenységére mutatott rá.
Vargha Béla főesperes Jakubinyi György gyulafehérvári érsek levelét olvasta fel,
majd pápai áldással ajándékozta meg Bodó Imrét.
A szentbeszédet Sánta Pál lemhényi plébános mondotta el, a misét a
kézdivásárhelyi-kantai és a helyi egyházi énekkar tette ünnepélyesebbé.
(A Háromszék c. napilap tudósítása)        A teljes  képalbum

 




Táborozó kézdiszárazpatakiak Piliscsabán (fotóalbum)

2015. augusztus 25-30. között kézdiszárazpatakiak látogattak újra Piliscsabára.
A tábort a Piliscsaba Táncház Egyesület pályázta és szervezte.
Célja a testvérkapcsolat elmélyítése, kapcsolatápolás és a személyes ismeretkötés volt.
A kézdiszárazpataki gyermekek betekintést nyerhettek történelmi múltunkba,
megismerkedhettek történelmi helyszínekkel, közös kultúránkkal, hagyományainkkal.
Az  öt nap alatt változatos és tartalmas programban vettek részt.
Volt kézművesség, énektanulás, furulyázás székely furulyával.
Találkoztak Piliscsaba polgármesterével, megtekintették a lazarista kistemplomot,
ellátogattak a kilátóhoz és a Pázmány Péter Egyetemhez. Kirándultak Esztergomba,
Budapestre, voltak élményfürdőben, állatkertben, megtekintették az Országházat
és a Szent Koronát.
Szombaton gyalogtúrával emlékeztek az 1595-ös, törökök elleni vörösvári győztes csatára.
Vasárnap részt vettek a Nagytemplomban a szentmisén, majd családoknál ebédeltek.
Délután elbúcsúztak kedves barátaiktól és élményekben gazdagon indultak haza Székelyföldre.
(Biró Levente)



A Duna TV archívumából 3:10-től utólag is megtekinthető a Perkői búcsú rövid összefoglalója.
http://www.mediaklikk.hu/video/elo-egyhaz-2015-08-25-i-adas/

A híres Szent István Napi Perkői Búcsút idén az erődtemplomban tartották.
Többször vettem részt székelyföldi ünnepeken, s mindig igazabbnak, őszintébbnek éreztem,
mint a piliscsabaiakat.
Kézdiszentlélek, Kézdiszárazpatak a testvértelepülésünk, - kár hogy az elmúlt négy évben a kapcsolatot Piliscsaba részéről elsorvasztották, minimalizálták,  nem képviselte "városunkat" senki a legnagyobb ünnepükön.
A kézdiszéki ünnep fő szervezőit, Balogh Tibor polgármestert és Bodó Imre főesperes atyát Piliscsabán sokan ismerik, többször jártak itt, - az atya most is az összetartozás fontosságáról szólt, kiemelve, hogy veszélynek van kitéve létünk, anyanyelvünk, hagyományaink, szülőföldünk. „Szent királyunk azt üzeni nekünk, hogy őrizzük meg ezt a teret, - ezt a földet
nem szabad itt hagyni, a teret be kell lakni, ha az élet el is szólítja a családapákat külföldre kenyeret, megélhetést keresni, haza kell jönni a szülőföldre, meg kell őrizni ezt a földet, ahol élnünk és halnunk kell.”
http://www.3szek.ro/load/cikk/83670/bucsus_szentmise_a_keritett_templomban
https://www.facebook.com/kezdiszentlelek/posts/1141664839184205:0



AUTONÓMIÁT SZÉKELYFÖLDNEK!

http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/szekely_autonomia_ezrek_a_tunteteseken_marosvasarhely_peticiot_inteztek_a_roman_kormanyhoz/2323602/

Tüntetés a székely autonómiáért Budapesten 2013. március 10-én
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.553403541361190.1073741830.100000746470275&type=3
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.553431744691703.1073741831.100000746470275&type=1

Székely Menet - toborzó

2013.10.27 Nagy Székely Menetelés Budapesten

Székelyek nagy menetelése - 2013.október 27.




2012. október 23. NEMZETI ÜNNEP - székely vendégekkel
Szeretettel köszöntjük Piliscsabán Kézdivásárhelyről a Nagy Mózes Gimnáziumból Mike Tünde és Mészáros Ágoston tanárok vezetésével nemzeti ünnepünkre érkezett diákokat.
Délelőtt a ligeti templomban szolgált az énekkaruk, délután Esztergomba, holnap Budapestre látogatnak.
Kedden közösen részt veszünk a Kossuth-téri Nemzeti Ünnepen.
A fotókat Lukács Károly készítette.
https://picasaweb.google.com/109024496679364257828/2012Oktober23KezdiszekiVendegekANemzetiUnnepen#slideshow



   Az ötvenéves kortársak találkozója




Kézdiszárazpatak Római Katolikus Egyházközségének 10 fős küldöttsége
2011. szeptember 30. - október 4. között látogatást tett Piliscsabán. A küldöttség vezetője Ft. Bodó Imre tb. főesperes, szentszéki tanácsos, plébános.

A vasárnapi szentmisét a Nagytemplomban főesperes úr celebrálta,
este Klotildligeten Kovács Károly, júniusban Gyulafehérvárott avatott, kézdiszárazpataki születésű, Sepsiszentgyörgyön szolgáló káplán misézett és a megjelenteket újpapi áldásban részesítette.

Budapesti látogatásuk során Ft. Bodó Imre főesperes és T. Kovács Károly káplán vezetésével beadták magyar állampolgárság iránti kérelmüket az illetékes hivatalban.

Jó hír, hogy hamarosan Szárazpatakon is villamosított harangok szólnak.



Kisgyörgy Zoltán kitűnő HARANGOSKÖNYV-ének videómelléklete.
Kisgyörgy Zoltán író, helytörténész, Erdély-kutató, a HÁROMSZÉK c. napilap egyik alapítója lenyűgöző előadást tartott augusztus 19-én, Kézdi-Szárazpatak írásos említése 700-dik évfordulója- és Szent István ünnepe alkalmával.
A  videót készítette és az ünnepen levetítette: Kerekes Zoltán
Engedelmükkel elkészítettem a film flv változatát és feltettem a Youtube-ra.

Harangoskönyv - Tornyok magasában Erdélyben

Korábbi felvételek a szerzővel:
http://www.youtube.com/watch?v=ubZCY7RmN5U
http://www.youtube.com/watch?v=zUGQ8ouI73A
http://www.youtube.com/watch?v=lta0VdgVnyc&feature=related



Kézdiszentlélek és Kézdi-Szárazpatak legnagyobb ünnepére,
- a Perkő-hegyre, a Szent István kápolnához minden évben sok ezren jönnek zarándokolni.

Szent István Nap KÉZDI-SZÉK 32 településének egy kisebb "Csíksomlyója".
A szentmisét és ünnepi megemlékezést az idén Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartotta.
Előző nap Kézdiszárazpatak társközség ünnepelte a már hagyományos falunappal egybekötve a falu írásos említésének 700-adik évfordulóját és a történelmi Pótsa-család sírboltjának felújítását és újraszentelését.
http://www.youtube.com/watch?v=iasTSCW6hxo&feature=player_embedded
http://www.youtube.com/watch?v=jTvmK5rN7Fw&feature=related



2011. június-július

Pappá szentelés Gyulafehérváron

Újmise (primicia) - a fölszentelt pap első, ünnepélyes szentmiséje

Kézdiszárazpatakon



A Csíksomlyói Búcsú - 2011. 1. rész  70:03 perc

A Csíksomlyói Búcsú - 2011. 2. rész  71:13 perc

http://iho.hu/hir/szekely-gyors-2011  - egy RENDKIVÜLI FILM
vagy http://www.youtube.com/watch?v=qxfiiV8MXd4


Nemzeti Ünnepünk
Kézdiszárazpatakon

 
1.  Kézdiszárazpataki tudósítás MÁRCIUS 15-e ünnepéről.
2.  A piliscsabaiak áprilisban Cherascoban - Napóleon nyomát keresgélték.
3.  Májusban a német testvérvárosukban,
Möckmühl-ben jártak.
A piliscsabai vezetés székely testvéreinkhez még soha nem szervezett látogatást 10 év alatt,
csak nyugatra dörgölődzött és csak az "ÁL-TEZSVÉRISÉGET" preferálják.



Tartsd magad nemzetem...

A képek, a zene és a szöveg teljes összhangja.
A magyar nép életérzése a támadások között!


Új változata, kritikusabb videómelléklettel

A nyugati "tezsvérVÁROSAINK"ba, Möckmühlbe, Cherascoba, Velkylapasra rengetegszer jártak piliscsabai vezetők és csoportok.
Az egyetlen valóban magyar testvértelepülésre Székelyföldre, Kézdiszárazpatakra nem jártak.
Tisztességes látogatást náluk csak Kupcsok Lajos korábbi országgyűlési képviselőnk, Deli Árpád és Kiss Antal alpolgármesterek tettek.
Nemzeti ünnepeinken, - Március 15-én és Október 23-án csak a gimnáziumunk diákjai ünnepeltek Velük.

http://www.piliscsaba.hu/piliscsaba/uploads/media/Piliscsabai_Polgar_2011_aprilis.pdf


Székely Miatyánk

Boldog, eredményes új esztendőt és jó egészséget kívánunk minden becsületes, jóakaratú, a NEMZETÉT BECSÜLŐ  székely és magyar embernek szerte a Világon.



Vendégfogadás Kézdiszárazpatakon

(Kár, hogy a fotó nem ott készült,  és szárazpatakiak nincsenek a fotón)



Kézdiszárazpataki küldöttség Cherascoban

2010. szeptember 1-7.

diavetítés



 
2010. augusztus 18-21. Piliscsaba
 Szent István ünnepére székely vendégek érkeztek Kézdiszárazpatakról
 
 diavetítés (200 kép)



   2010. június 19-26.

  
Kézdiszárazpataki iskolások Piliscsabán
  
     Kárpát-medencei magyar testvérkapcsolatok a piliscsabai honlap fórumán

      A látogatás képei:
http://picasaweb.google.hu/kenez.endre       A diavetítés indítása


 
  2010. június 4.
 

   Trianon-emléknap Szárazpatakon





  2010. május 15.

  K o r t á r s t a l á l k o z ó





  2010. április 13.


  Csemeteültetés




 
  2010. április 2.

  Húsvéti   t o j á s í r á s



  2010. március 15.

  Nemzeti ünnepünk Kézdiszárazpatakon


  2010. március 14-15.

  Nyergestetőn, Vásárhelyen és Szárazpatakon


  2009. december 22.
 
  A kis falu honlapja



  2009. december 21.
 
  Fénylánc a magyar nemzetért



  2009. december 20.
 
  A ravatalozó szentelése



  2009. október 23.
 
  Megemlékezés az 56-os nemzeti szabadságharcról



  2009. augusztus 20. de. 10 óra
 
  Kézdiszentlélek szobrot állított szent királyunknak



A szoboravatást követően az ünneplők felvonultak a Perkő hegyére,
ahol 12-kor kezdődött a hagyományos Szent István-napi búcsú.

 

 Búcsú a Perkőn



  2009. augusztus 2.
 
  Kapuavatás Kézdiszárazpatakon

    Vissza a oldalra



2010. június 4