Kézdiszárazpatak

honlapja

  • Betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • Betűméret csökkentése


Szárazpataki hírek

Email Nyomtat



Szárazpataki Hírek





A székely AUTONÓMIA petíció

http://www.valtozast.hu/uj/index.php/2013/2-autonomiat-szekelyfoeldnek-szabadsagot-a-szekely-nepnek

A székely autonómiáért Budapesten március 10-én:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.553403541361190.1073741830.100000746470275&type=3
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.553431744691703.1073741831.100000746470275&type=1



2012. október 23. NEMZETI ÜNNEP - székely vendégekkel


Szeretettel köszöntjük Piliscsabán Kézdivásárhelyről a Nagy Mózes Gimnáziumból Mike Tünde és Mészáros Ágoston tanárok vezetésével nemzeti ünnepünkre érkezett diákokat.
Ma délelőtt a ligeti templomban szolgált az énekkaruk, délután Esztergomba, holnap Budapestre látogatnak.
Kedden közösen részt veszünk a Kossuth-téri Nemzeti Ünnepen.
A fotókat Lukács Károly készítette.
https://picasaweb.google.com/109024496679364257828/2012Oktober23KezdiszekiVendegekANemzetiUnnepen#slideshow



   Az ötvenéves kortársak találkozója




Kézdiszárazpatak Római Katolikus Egyházközségének 10 fős küldöttsége
2011. szeptember 30. - október 4. között látogatást tett Piliscsabán. A küldöttség vezetője Ft. Bodó Imre tb. főesperes, szentszéki tanácsos, plébános.

A vasárnapi szentmisét a Nagytemplomban főesperes úr celebrálta,
este Klotildligeten Kovács Károly, júniusban Gyulafehérvárott avatott, kézdiszárazpataki születésű, Sepsiszentgyörgyön szolgáló káplán misézett és a megjelenteket újpapi áldásban részesítette.

Budapesti látogatásuk során Ft. Bodó Imre főesperes és T. Kovács Károly káplán vezetésével beadták magyar állampolgárság iránti kérelmüket az illetékes hivatalban.

Jó hír, hogy hamarosan Szárazpatakon is villamosított harangok szólnak.



Kisgyörgy Zoltán kitűnő HARANGOSKÖNYV-ének videómelléklete.
Kisgyörgy Zoltán író, helytörténész, Erdély-kutató, a HÁROMSZÉK c. napilap egyik alapítója lenyűgöző előadást tartott augusztus 19-én, Kézdi-Szárazpatak írásos említése 700-dik évfordulója- és Szent István ünnepe alkalmával.
A  videót készítette és az ünnepen levetítette: Kerekes Zoltán
Engedelmükkel elkészítettem a film flv változatát és feltettem a Youtube-ra.

http://www.youtube.com/watch?v=SGZPxviyKnE

Korábbi felvételek a szerzővel:
http://www.youtube.com/watch?v=ubZCY7RmN5U
http://www.youtube.com/watch?v=zUGQ8ouI73A
http://www.youtube.com/watch?v=lta0VdgVnyc&feature=related



Kézdiszentlélek és Kézdi-Szárazpatak legnagyobb ünnepére, - a Perkő-hegyre, a Szent István kápolnához minden évben sok ezren jönnek zarándokolni.
A Szent István Nap KÉZDI-SZÉK 32 településének egy kisebb Csíksomlyója.
A szentmisét és ünnepi megemlékezést az idén Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartotta.
Előző nap Kézdiszárazpatak társközség ünnepelte a már hagyományos falunappal egybekötve a falu írásos említésének 700-adik évfordulóját és a történelmi Pótsa-család sírboltjának felújítását és újraszentelését.
http://www.youtube.com/watch?v=iasTSCW6hxo&feature=player_embedded
http://www.youtube.com/watch?v=jTvmK5rN7Fw&feature=related



2011. június-július

Pappá szentelés Gyulafehérváron

Újmise (primicia) - a fölszentelt pap első, ünnepélyes szentmiséje

Kézdiszárazpatakon



A Csíksomlyói Búcsú - 2011. 1. rész  70:03 perc

A Csíksomlyói Búcsú - 2011. 2. rész  71:13 perc

http://iho.hu/hir/szekely-gyors-2011  - egy RENDKIVÜLI FILM
vagy http://www.youtube.com/watch?v=qxfiiV8MXd4


Nemzeti Ünnep
Kézdiszárazpatakon

 1.  Kézdiszárazpataki tudósítás MÁECIUS 15-e ünnepéről.
  2.  A csabaiak áprilisban Cherascoban - Napóleon nyomát keresgélték,
  3.  májusban pedig német testvérVÁROSukban,
Möckmühl-ben jártak.

Tartsd magad nemzetem...

A képek, a zene és a szöveg teljes összhangja.
Pontosan összefoglalja a magyar nép életérzését a támadások között!


új változat, kritikusabb videómelléklettel

"Két testvértelepülésünkön jártak márciusban a piliscsabaiak, Möckmühlben a hosszú hétvégén", - ellenben Kézdiszárazpatakon Március 15-e alkalmából, a Nemzeti ünnepünket ünnepelni  - tudósít a Piliscsabai Polgár:
http://www.piliscsaba.hu/piliscsaba/uploads/media/Piliscsabai_Polgar_2011_aprilis.pdf


Székely Miatyánk

Boldog, eredményes új esztendőt és jó egészséget kívánunk minden becsületes, jóakaratú, a NEMZETÉT BECSÜLŐ  székely és magyar embernek szerte a Világon.



Vendégfogadás Kézdiszárazpatakon

(Kár, hogy Szárazpatak nem VÁROS,  ...a fotó nem ott készült,  és szárazpatakiak nincsenek a fotón)



Kézdiszárazpataki küldöttség Cherascoban

2010. szeptember 1-7.

diavetítés



 
2010. augusztus 18-21. Piliscsaba
 Szent István ünnepére székely vendégek érkeztek Kézdiszárazpatakról
 
 diavetítés (200 kép)



   2010. június 19-26.

  
Kézdiszárazpataki iskolások Piliscsabán
  
     Kárpát-medencei magyar testvérkapcsolatok a piliscsabai honlap fórumán

      A látogatás képei:
http://picasaweb.google.hu/kenez.endre       A diavetítés indítása


 
  2010. június 4.
 

   Trianon-emléknap Szárazpatakon





  2010. május 15.

  K o r t á r s t a l á l k o z ó





  2010. április 13.


  Csemeteültetés




 
  2010. április 2.

  Húsvéti   t o j á s í r á s



  2010. március 15.

  Nemzeti ünnepünk Kézdiszárazpatakon


  2010. március 14-15.

  Nyergestetőn, Vásárhelyen és Szárazpatakon


  2009. december 22.
 
  A kis falu honlapja



  2009. december 21.
 
  Fénylánc a magyar nemzetért



  2009. december 20.
 
  A ravatalozó szentelése



  2009. október 23.
 
  Megemlékezés az 56-os nemzeti szabadságharcról



  2009. augusztus 20. de. 10 óra
 
  Kézdiszentlélek szobrot állított szent királyunknak



A szoboravatást követően az ünneplők felvonultak a Perkő hegyére, ahol 12-kor
  megkezdődött a hagyományos Szent István-napi búcsú

 
  Búcsú a Perkőn


  2009. augusztus 2.
 
  Kapuavatás Kézdiszárazpatakon

                                                               Vissza a kezdőoldalra

2010. június 4.
 

A Székely Mikó Kollégiumért

Email Nyomtat




Az Államalapítás Ünnepe hazánk legrégebbi nemzeti ünnepe, első magyar királyunk, Szent István uralkodásának és Magyarország európai állammá, hatalommá válásának ünnepe.

Eredetileg augusztus 15-ére, István király törvénykezési napjára és halálának évfordulójára esett, "CSAK" 1083 óta, Szent László király rendelete nyomán került 20-ára, hiszen akkor, ezen a napon avatták szentté.
Az egész katolikus egyház jelentős ünnepként jegyzi 930 éve, - az évszázadok során csak az 1848-as szabadságharcot követően maradt el.

XIV. Benedek pápa augusztus 20-át érintő 1771-es egyházi ünnepcsökkentő rendeletét azonnal megvétózta Mária Terézia, sőt a Szent Jobb és az ünnepi körmenet hagyományával gazdagította az ekkor Budára került magyar ünnepet.
1860-ban, amikor a Bach-korszak után ismét visszakerült nemzeti ünnepeink sorába, országos tüntetéssé fajult.

A kiegyezés után ismét megérdemelt méltóságában került megtartásra, 1891-től, Ferenc Józsefnek köszönhetően munkaszünet napként szerepel a kalendáriumokban.

1948-tól az egyházi-nemzeti tartalom miatt a kommunista rezsim ferde szemmel nézte, és bár nem tiltották be, de 1949-ben új tartalmat sulykoltak bele, a szocilista alkotmány és a szocilista állam ünneplését.
Csak négy évtized után állt vissza az ünnep valódi tartalma, az első szabad választásokat követően az Országgyűlés Szent István Napját a Magyarország hivatalos állami ünnepének nyilvánította.






Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért


Tömegmegmozdulást szerveznek az erdélyi történelmi egyházak a Székely Mikó Kollégium előtt

A két hete tartó tiltakozás képei Márkó László fotóalbumaiban

http://tuntetesmiko2012.blogspot.ro

Aláírással is támogassuk a székelyek igazát!

Bustya János köszönete a Magyar Unitárius Egyháznak Mikó-ügyben

Harangszentelés Sepsiszentkirályban - 2012. augusztus 18.

ERDÉLYI HARANGOK

Kisgyörgy Zoltán kitűnő HARANGOSKÖNYV-ének videómelléklete.
Kisgyörgy Zoltán író, helytörténész, Erdély-kutató, a HÁROMSZÉK c. napilap egyik alapítója lenyűgöző előadást tartott augusztus 19-én, Kézdi-Szárazpatak írásos említése 700-dik évfordulója- és Szent István ünnepe alkalmával.
A  videót készítette és az ünnepen levetítette: Kerekes Zoltán
Engedelmükkel elkészítettem a film flv változatát és feltettem a Youtube-ra.







 

Nyirő Józsefre emlékezünk

Email Nyomtat




Amit Nyirő Józsefről szülőföldjén való újratemetése, s a román akadályozás kapcsán MINDEN MAGYARNAK TUDNIA KELL!



Nyirő Józsefre emlékezünk

Dr. Medvigy Endre irodalomkutató irodalmi estje a Székelykör Klubban 2012. május 16-án, szerdán



Félreértéseket tisztázó bevezetéssel nyitotta meg a rendezvényt Dr. Medvigy Endre irodalomkutató:
Nyirő József a híresztelésekkel szemben NEM lépett vissza a ferences rendbe, - és nem lett újra pap!
1953. október 16-án nem kolostorban - hanem egy madridi kórházban hunyt el. Élete utolsó napján is a kezét fogta hűséges felesége, Bedő Ilona, akivel 1919-ben kötöttek házasságot miután kilépett a rendből, és letett a papi hivatásáról! Utolsó irodalmi értékű jegyzetében is nagyrészt imádott feleségével foglalkozik, hogy mi lesz vele, ha ő már nem lesz, hiszen Ilona csak magyarul tud. Ez volt az utolsó gondolata amellett, hogy a magyar emigráció sorsa is kínozta élete utolsó percéig.

Téves az irodalmi lexikonokban, hogy július 18-án született. 1889. július 28-án született Székelyzsomborban!

Több évszázadra visszamenő ősi székely lófő (nemes) család leszármazottjaként látta meg a csíki székely eget, és jegyezte el magát a sírig és azon túl a székely emberek örömével és kínjaival, bajaival egy életre! Édesapja, Nyirő Mihály igazgató tanító, aki fia 10 éves korában elhal. Édesanyja egyedül marad három gyermekével, - legnagyobb gyermekét mély vallásossága miatt, és mert ettől családja felemelkedését várja, papnak szánja! Nyírő József a Székelyudvarhelyi katolikus gimnázium kiváló tanulója, majd Gyulafehérvárra, és Bécsbe megy papneveldébe, a Pazmaneumban tanult teológiát és filozófiát. A katolikus egyházi autonómiáról szóló latin nyelvű disszertációjával teológiai doktorátust szerzett 1912-ben és végül Bécsben szentelik pappá. Nem különösebben vonzza a papi hivatás, de tiszteli Édesanyja akaratát, és látva családjuk elképesztő szegénységét, nem lát más utat ő sem a kiemelkedésükre, egy emberibb életre.

Első miséjét édesanyja szülőfalujában Csíkménaságban tartotta, nagy sikerrel. Iskolája egyik legtehetségesebb reménysége! Már iskolai évei alatt felfedezi magában az írás képességét, és prédikációi elbűvölik hallgatóságukat! Vágyik haza! 1915-ben egy szegény kis Kolozs megyei faluba, Kidére kéri magát szolgálni, nem zsíros városi parókiára, ezzel elnyeri feljebbvalói rokonszenvét.

Erős férfitermészete miatt feladja a cölibátust, távozik a papságból, - de mindenekfeletti természetimádása, a székely föld szinte panteizmusig fokozódó szeretete egy életen át elkíséri! Feleségével, alsórákosi Bedő Ilonával 1916-ban, az első háború pusztítása közben, amikor a román BETÖRÉSKOR a székelység a román megszállás miatt menekül a szülőföldjéről -, az egyik átszellemült, prófétai erejű miséje alkalmával ismerkedett meg, de még három évet várniuk kell a házasságig. Szerelmük-házasságuk halálig tartott. Érdekesség, hogy házasságkötésük után visszatérnek első szolgálati helyére, Kidére, ahol segíti a katolikus plébánost, hiszen ő minden hívet ismer. Egy malmot vesz, és kétkezi munkával tartja fenn családját, és ír. Szereti őt egykori gyülekezete, és ő dolgozik, hogy a "mindennapi kenyeret" megtermelje szeretett népének, növekvő kis családjának. Boldog!

Először novellákat ír erdélyi lapok pályázataira, és MINDENÜTT ELNYERI AZ ELSŐ DÍJAT!
1920-ban a Haldoklik a székely című novellájával megnyerte a Zord Idő pályázatát, majd az Ellenzék című lap novella-pályázatán kapott I. díjat az Értelek virág, majd a Rapsonné rózsája című elbeszélése. 1923 és 1924 között a kolozsvári Pásztortűz című irodalmi és közművelődési folyóirat főszerkesztője volt. Az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója, az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság tagja volt.

1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa lett, közben bekapcsolódott Kacsó Sándorral, Szentimrei Jenővel, Tamási Áronnal együtt a Benedek Elek körül tömörülő székely írócsoportba.
1931-ben visszavonult gazdálkodni a Nagy-Küküllő vármegyei Alsórákos községbe, ahol nyolc hold földet örökölt. Később Székelyudvarhelyen épített házat és teremtett otthont családjának, 1939-42 között a Keleti Újság felelős szerkesztője.

Első regénye, (ami laza novellafüzérnek is tekinthető, hiszen abban az időben írásból nehezen lehetett megélni, a külön megálló novellákat pedig egyenként is el lehetett adni) Jézusfaragó ember címmel 1924-ben jelenik meg a Minerva kiadó gondozásában. A következő évben részt vett az erdélyi Szépmíves Céh alapításában.

Az Isten igájában című regénye (1926) harminc évet ölel át Harghitay József életéből, aki kedve ellenére pap lett, de az 1918-as forradalom idején leveti a reverendát és megházasodik. A regény önéletrajzi fogantatású.

1928-ban a Zsibói bölény című történelmi regényével jelentkezik. Ez egy vonulat része! Erdély román megszállása után az iskolákban a fiatal nemzedéknek NEM TANÍTANAK MAGYAR TÖRTÉNELMET, - EZ A MAGYAR ÍRÓKRA HÁRUL, akik elkezdenek történelmi regényeket írni, pl. Makai Sándor "A sárga vihar" c. regénye, Kós Károly "Varjú nemzetség", stb. Könyve középpontjában II. József és Wesselényi Miklós áll. Az egyik legszebb jelenete, amikor II. József halálos ágyán, amikor visszavonja élete során hozott rendeleteit, a Szent Koronát visszaadja Magyarországnak, amit Bécsbe vitetett korábban.

Legértékesebb novellái a természetet, a havasok világát ábrázolják. A Havasok könyve (1936) hősei egyszerű pásztorok, favágók, szénégetők, akik együtt élnek a természettel. Csodálatos kapcsolat alakul ki ember és táj között; a székelyek kemény harcot vívnak a betevő falatért. A halál mintha állandóan közöttük járna, nem félik, az élet természetes tartozékának tekintik. A havas igazi urai tulajdonképpen az erdei vadak. Több elbeszélés szereplője a farkas. A ragadozó ösztön ébredését a szerző úgy írja le, hogy abban minden hivatkozás nélkül az ember szégyene is kiolvasható. A kötet huszonnégy elbeszélését keretként fogja át a havasi esztendő. Az őstermészettől még el nem szakadt emberrel együtt lélegzik maga az erdő ragyogóan színes őszével, titokzatosan hallgatag teleivel, sodró tavaszával. Az író varázslatos képessége a természet megelevenítése.

A Farkasok könyvében két farkas vív meg egymással, egy igazi farkas és egy farkas ember. Rab Péter jószága, egy üszőborjú eltűnt egy éjjel, és farkasok is jártak a környéken. Kis vagyonkája eltűnése feletti elkeseredésében bosszúra szánja magát Péter, és keresi a farkast, akit tettesnek vélt! Útközben az erdőben farkasfészket lel, és széttapossa! Majd vakon vág neki az erdőnek, ahol találkozik Üdő Márton látóemberrel, aki átadja neki elkóborolt üszőborjúját! Nagyon elszégyelli magát Rab Péter, és a látóember azt mondja, hogy meg kell vívjon a farkassal, hogy igazság legyen, de mindenféle fegyver nélkül, a farkassal egyenlő eszközökkel! A viadal megtörténik, és a farkasember és a vadon farkasa is meghal, a számla kiegyenlítődik! A természet igazsága helyreállt!

1932-ben írta az Uz Bence című regényét, melynek főhőse a furfangos székely ember, aki a jég hátán is megél!
A mű először Székelyudvarhelyen jelenik meg 1933-ban, második kiadása 1936-ban a Révai Kiadó híres halinás kötésű kiadványaként 59 ezer példányban. Igazi könyvsikerről van szó, amely a régi vízimalommal küszködő szerző anyagi helyzetét hosszú időre megnyugtatóan rendezte, hiszen hamarosan észt, német, olasz, szlovák és spanyol nyelven is kiadták.

A Kopjafák (1933) történetei a halálba menőknek állít emléket. Műveiben jelen van egyszerre az ősvallás, az atavisztikus szemlélet és a modern 20. századi író egyénisége, pl. a Kopjafák egyik hőse családja szegénysége miatt, és mivel már nem tud dolgozni, csak "kenyérpusztító" lenne öregségére, annak rendje-módja szerint elbúcsúzik családjától, és bevonul - saját döntésére! - meghalni a "büdös barlangba".
Jó 20 évvel később Sántha Ferenc Sokan voltunk c. művében is megismétlődik ez a történet. Majd 1956-ban egy japán író, Hicsiró tollából is hasonló témájú mű születik.

A havasok lábánál meghúzódó székely falu élete rajzolódik ki Az én népem (1935) és a Halhatatlan élet (1941) című regényeiben is.

1939-ben megírja a Mádéfalvi veszedelem c. regényét, amely a jól ismert székelyirtással, a Siculicidiummal foglalkozik, amikor Mária Terézia parancsára tábornokai egy egész falut kiirtanak, fegyvertelen, ALVÓ emberekre támadva, mivel a székelyek nem voltak hajlandóak a Császárnő parancsait maradéktalanul végrehajtani.


Politikai nézeteit tekintve a transzilvanizmustól indult és eljutott az egyetemleges magyarság gondolatáig, - hogy a Kárpát medencei magyarság egy és oszthatatlan!  1942-1945-ig a Magyar Országgyűlés tagja volt az Erdélyi Párt képviselőjeként, amikor Horthy Miklós kormányzó meghívott 50 prominens erdélyi képviselőt az Alsóházba, és 10 személyiséget a Felsőházba. Nyírő József méltatta cikkében a Kormányzó urat a II. Bécsi döntés után és Teleki Pál Miniszterelnök urat a Magyar Erő című lapban. Gyönyörű nekrológot írt a Keleti fronton hősi halált halt Horthy István Kormányzóhelyettes úrról.

1942-ben jelenik meg az „Emberek a havason” című regénye. Szívhez szóló és egyben horrorisztikus, ahogy a székely ember teljesíti felesége utolsó kívánságát! Feleségét a kis falujuk orvosa nem tudja meggyógyítani, javasolja, hogy menjenek el Kolozsvárra, ahol egy neves doktor talán tud segíteni. A szegény pár eladja tehénkéjét, és felmegy Kolozsvárra, ahol az orvos "leszúrja" a szegény székely embert, miért hozta fel haldokló feleségét a városba, hiszen ő sem tud segíteni, legfeljebb egy élénkítő injekciót tud adni, hogy legalább elbúcsúzzanak egymástól! Az asszony utolsó kívánsága, hogy kis falujukban nyugodhasson! Igen ám, de a tehénke eladásából származó pénz a gazdag orvos zsebébe vándorolt, a HALOTTSZÁLLÍTÁST nem tudja megfizetni, mit tegyen? Győzött a székely furfang: vett két jegyet az ember, és halott feleségét maga mellé ültette a vonaton, és így vitte haza, hogy eltemesse! A fülkében hasonló szegény emberek utaztak, akik megértették őt!
1942-ben a Velencei biennálé filmszemléjén fődíjat nyert az Emberek a havason c. film, melyet Szőcs Istvánnal készített.

1944-ben erdélyi korszakának utolsó alkotása a Néma Küzdelem c. történelmi regénye, mely a könyvhét legnagyobb sikere volt. Témája az 1867-es kiegyezés utáni mezőségi helyzet, amikor 150 román bank FELVÁSÁROLTA ERDÉLYT a PÓPASÁG SEGÍTSÉGÉVEL! A Mezőség magyar lakossága meggyérült, azóta temploma, sírkertje is odaveszett. Csak egy megmentett harang kongatása ad még erőt a megmaradásra. A regény szövete reális elemekből alakul, nem ritkák a tudományosan elemző részletek.

1945 márciusban még részt vett Sopronban a magyar Országgyűlés munkájában, majd onnan Bajorországba menekült feleségével és sok emigráló magyarral együtt. Az emigráns magyar kormányban kinevezték kulturális miniszterré, de a nyugati hatalmak nem fogadják el őket. Jalta és a párizsi béke, Trianon II. szellemében a Szovjetúniónak dobják Magyarországot, így lemond tisztségéről 1949-ben.

1950-ben Madrid közelébe költözött. A Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adása szerkesztőjeként kommentárokat írt és aktív szerepet vállalt az emigráció munkájában. 1952-ben részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában.

Az emigrációban születtek az 1950-ben megjelent A zöld csillag és az 1951-es dátumot viselő Íme, az emberek című regényei, melyekben Nyirő részletesen feldolgozta a menekülttáborban szerzett élményeit,  a menekülttábor lakóinak hontalanság-érzését mutatja be. Zöld csillag című regényében egy látó ember szerepel, Kele János, akit valóságos emberről formált. Kelét Horthy Miklós csendőrsége foglalkoztatta, mivel ő a gyilkosok búvóhelyét képes volt megmondani, pl. a kés felmutatása után, illetve szökött fiatal emberek hollétét is "meglátta" helyesen, és akkor velük volt az emigrációban, sokat beszélgettek, így érdekelte az írót Kele János különös képessége.

Az elvesztett szülőföldje iránti nosztalgiája a Küzdelem a halállal című utolsó műve, amelyben néhány héttel halála előtt így ír:
"Nem, nem, itt nem tudok meghalni, akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem. Minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni, hallatlanul megkényszerített képzelettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, a Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, a fehéren villámló nyíreseket, az elvesztett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemem előtt. Így talán könnyebb lesz."

Színműveket is írt: A Jézusfaragó embert 1937-ben mutatták be a Nemzeti Színházban.
Drámái: A Megfeszített (1999-ben jelent meg), A Próféta, melyet Keresztelő Szent Jánosról írt, s amelyet az Evangéliumi Színház színre vitt 10 évvel ezelőtt Budapesten, nagy sikerrel!

Horthy Miklós kormányzó 1940-ben Corvin-koszorúval jutalmazta írói munkásságát, 2002-ben Magyar Örökség díjjal tüntették ki.

*

2010-ben, halála után 57 évvel döntés született: A budapesti székhelyű Ábel Alapítvány és a székelyudvarhelyi Székelyudvarhelyért Alapítvány
- Nyirő József első köztéri szobrát ez a két szervezet állította 2004-ben Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkjában
-
a Nyirő család leszármazottaival együttműködve és a Magyar Köztársaság támogatásával hazahozzák a madridi Almudena temetőből és Székelyudvarhelyen újratemetik Nyirő József hamvait, és az író szellemi hagyatéka méltó ápolása érdekében átfogó programsorozatot szerveznek.

"A székely apostol" hamvai a csíksomlyói búcsúra induló Boldogasszony Zarándokvonattal érkeznek haza Erdélybe Pünkösdkor. Május 24-én, csütörtök reggel a Nyugati pályaudvarról indul az erre az alkalomra kialakított Nyirő emlékkocsival együtt a vonat. Máriaradnai megállás után Tövis, Marosvásárhely és Maroshévíz érintésével érkezik meg Gyergyószentmiklósra. Péntek reggel a hamvak Gyergyószentmiklóson lesznek. Délután a vonat elmegy a Gyimesekbe, ahol a zarándokok imádkoznak, szentmisén vesznek részt, és együtt zarándokolnak a gyimesi csángók keresztaljával. Pünkösd szombatján a zarándoklattal együtt érkeznek meg Nyirő József hamvai Csíkszeredába. Innen újabb díszkísérettel viszik a Hargitán át Székelyudvarhelyre, ahol Pünkösd Vasárnap ünnepélyesen újratemetik.

Ezt igyekszik megakadályozni az új román kormány!

*  *  *


A Székely Nemzeti Tanács levele a Magyar Országgyűlés Elnökének


Tisztelt Házelnök Úr!

Székelyföldön tudjuk mi a magyar valóság. Saját bőrünkön tapasztaltuk mit jelent, ha nemzetietlen kormányok intézik Magyarország ügyeit, ha nemzetietlen politikusok foglalnak helyet a Nemzet Házában.

Ezért aztán igen nagy elégtétel számunkra, hogy az antalli vállalást követően végre valóra vált a nemzet egysége. Ma, alig több mint két évvel a 2010-es anyaországi fordulatot követően elmondhatjuk, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet tagjai vagyunk.

A Nemzeti Összetartozás Törvénye következtében június negyedike ma már nem csupán egy fájó emlék, hanem az összetartozás üzenetét is hordozza. Köszönet érte, mint ahogy az állampolgársági és a választójogi törvények kapcsán is a köszönet hangján kell szólnunk. Szükség volt ezekre a törvényekre, mint ahogy szükség van arra is, hogy az új magyar alaptörvény preambuluma tartalmazza a keresztény értékrendre való utalásokat.

A Szent Korona nem csak a magyar államiság jelképe, hanem a magyar nemzet európaiságának szimbóluma is.
Ennek az európai kultúrának védelmezői voltunk mi, székelyek, a Kárpát-medence eme keleti, dél-keleti szegletében évszázadokon keresztül. Sajnos a több évtizedes elnemzetietlenítő politika következtében még ma is felszínre tör annak hordaléka. Szomorúan tapasztaljuk, hogy e rossz emlékű múlt kísértetei ma is köztünk járnak. Felháborítónak tartjuk és messzemenően elutasítjuk, Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester Önhöz intézett nyílt levelének üzenetét. Az abban megfogalmazottak miatt Bunta Levente helyett is megkövetjük és elnézést kérünk Öntől.

Megítélésünk szerint Bunta Levente méltatlan arra, hogy a székelyek képviselőjeként szóljon, miközben elöljáróként egyetlen gesztust sem tett Székelyföld autonómiája, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatainak végrehajtása érdekében. Egyértelműen akadályozza Nyírő József hamvai hazahozatalát és méltó újratemetését szülőföldjén. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a levélíró a "Székelyföld a székelyeké", a magyaroktól ELTÁVOLÍTÓ üzenet megfogalmazásával igen veszélyes vizekre evez, hiszen ezen logika, gyakorlatilag azon gyurcsányi retorika felelevenítése, mely a december 5-i népszavazás tragikus sikertelenségéhez vezetett. Az ilyen megnyilvánulásoktól kötelességünk elhatárolódni, kiemelve, hogy a székelységet éppen a magyar nemzet egységéért, a magyar haza védelmében vállalt áldozatok tették a nemzet legmagyarabb törzsévé.

Végezetül meg kell köszönnünk azt az erőfeszítést, amit a Magyar Országgyűlés Hivatala és Ön személyesen tett Nyírő József hamvainak hazahozatala érdekében. A székely apostol hazatérése több mint szimbolikus gesztus. A székelyudvarhelyi szertartás újabb mérföldkő a nemzeti egység megteremtése érdekében tett eddigi lépések után.

2012 Pünkösd Vasárnapján az együvé tartozás őszinte örömével nézhetünk egymás szemébe székelyek, magyarok, anyaországiak, erdélyiek, Kárpát-medencei magyarok mindannyian.


Munkájára Isten áldását kérve, őszinte tisztelettel,

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Biró Zsolt, Marosszék Székely Tanácsának elnöke
Thamó Csaba, Udvarhelyszék Székely Tanácsának elnöke
Szabó Miklós, Bardóc-Miklósvárszék Székely Tanácsának elnöke

Gazda Zoltán, Sepsiszék Székely Tanácsának elnöke
Bíró Levente, Kézdiszék Székely Tanácsának elnöke
Ferencz Botond, Orbaiszék Székely Tanácsának elnöke
Árus Zsolt, Gyergyószék Székely Tanácsának elnöke

Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának elnöke
Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke
Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke
Incze Béla, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke
Gazda József, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke

Marosvásárhely, 2012. május 11.


A régi balliberális történész-társadalom Magyarország-képe
Hogyan mutatott be bennünket az EU-nak és a világnak a Hiller-Glatz-Romsics-Magyar garnitúra?
Magyarország történelmének liberál-bolsevik bemutatása (5114 megtekintés 2007 óta)
http://www.valtozast.hu/web/index.php?option=com_content&task=view&id=115&Itemid=56

Dokumentumok hazánk 1918/19-es megsemmisítéséről
VÖRÖS KÖNYV 1919

http://www.valtozast.hu/web/index.php?option=com_content&task=view&id=448&Itemid=36